Mi ez itt tulajdonképpen?

-

Természetesen ezek nem mesék. Nagyon is igaz minden szavuk (kivéve, ahol ezt másképpen jelzem). Azért nevezem mégis így, mert igyekszem az olvasót kissé elvarázsolni velük, kizárólag saját kerti élményekkel, tapasztalatokkal úgy, hogy mindenki levonhasson belőle tanulságo(ka)t a maga számára, ha van ehhez kedve, affinitása, érdeklődése.

A Hórák a görög mitológiában az évszakok istennői. Ők azonban csak hárman vannak, tél nincs. Ezért (is!) adtuk ezt a nevet a kertünknek. Nem szeretjük a telet, bár elismerjük, hogy szükség van rá – itt a mérsékelt égövön legalábbis. Fel szeretnénk nőni ehhez a névhez.

Bizonyos értelemben nulláról indultunk, bár ez így mégsem igaz, hiszen volt a telken növény bőven, amikor megvettük. Volt sok-sok nagy fa, felnőtt cserjék tömkelege, de nem túl változatos, nagyjából 5-6 faj alkotta a több tucat fásszárú növényből álló, lejtős "kertet". Ezek egy részét meghagytuk, nagy részét viszont az évek során lassan-lassan másfélékkel cseréljük le.

A férjemmel ketten alkotjuk, és ahogy ez gyakran lenni szokott, a férfi inkább épít, struktúrát alakít – ami nélkül nincs kert – a nő pedig a növényekkel bíbelődik, és soha nincs megelégedve 😆

–––––––––––––––––––––

Láthat majd a látogató több olyan bejegyzést, amelynek a címe "Nem mese". Ezeket elsősorban (de nem kizárólag) azért írom, hogy én magam az eljövendő években láthassak visszamenőleg bizonyos eseményeket, időjárási jelenségeket. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magvas gondolatok

-
Kép
Ha tavasz van a láthatáron, a kertészben legalábbis felmerül a gondolata a magvetésnek. A többi már "csak" türelem kérdése. Mert ez valahol egy türelemjáték, szó ami szó. Körülbelül 20 éve már, hogy vetek magot elég rendszeresen, de el kell ismernem, mindig az a legnehezebb, amíg leküzdöm lustaságomat. "Ah, földkeveréket készíteni (vagy venni), ah, most túl hideg van, ah, most inkább a kertben kéne gyomlálni, takarítani, évelőket, rózsákat metszeni." Aztán, ha minden ilyen eltérítő gondolatot sikerült félresöpörni az útból és hozzáfogni, akkor már kimondhatatlanul élvezem. Hát még amikor látom a sok apró sziklevelet előbújni!  Amerikai májvirág ( Hepatica nobilis subsp. americana ) magoncok Tavaszi kökörcsin ( Pulsatilla vernalis ) magoncok Majd jön egy ugyanilyen harc magammal, amikor a magoncokat tűzdelni kell. Itt leginkább az a dilemmám, hogy hány cserép legyen abból az egy kis tálcából, mert ugye sok cserépnek sok hely kell. Sok magoncot kidobni pedig nagyon sa...
Tovább olvasom »

Mese a rózsás falunkról

-
Kép
Hol volt, sosem volt egy egész, rózsával beültetett, különbejáratú falunk, nem erről szól a történet. Csak éppen egy szerény méretű házfalunk, amely – régi álmom alapján – rózsával van befuttatva. Nos, ez (is) amolyan csonkán megvalósult álom, amilyenek gyakran előfordultak életemben, mert ez nem ám az a "klasszikus" angol vöröstéglás fal amelyre drótot lehet rögzíteni, aztán hadd fusson a rózsa! Miért nem? Azon egyszerű okból, hogy nem volt pénzünk vörös téglával burkolt falra. Ez jóféle dryvit, amibe nem lehet drótot rögzíteni, pláne növényt futtatni rá, mert leszedi az egészet. Node van nekem egy édes férjem, aki minden álmomat igyekszik teljesíteni amennyire tőle telik. Csinált hát egy támrendszert jó erős gerendákból meg vasakból, s erre fut a rózsa. Mégpedig úgy, hogy közte és a fal között van kb. 30 cm, így ott is van levegő, nem fülled be annyira. S ez jó. Ami nem túl jó: amatőr módon túllőttem a célon a rózsák számát illetően. Ez a fal bő 4 m széles, s erre a 4 méter...
Tovább olvasom »

A lóhere esete a Hórák kertjével

-
Kép
A Hórák kertje meglehetősen lejtős. Ráadásként télen és kora tavasszal némileg sáros, tehát csúszós. Ennek oka, hogy még nem sok helyen telepítettünk "rendes" gyepet vagy utat. Na nem azért, mert a Hórák a földet nem érintve is tudnak szaladgálni, henem mert még folyamatosan alakul – khm, a párom alakítja – a terep.  Ahol pedig telepítettünk, ott se nagyon lett életképes, vagy mert túlságosan árnyékos a hely, vagy mert öntözőrendszer híján a vízellátása nem volt éppen kielégítő. Vagy mindkettő egyszerre. Többnyire az eredeti, "ősgyep" uralkodik a kertben, ami szép zöld tavasszal, nyáron kicsit kevésbé, bár elég jól tűri a szárazságot egy darabig. Ez ugye mindenféle apróbb termetű "gyomnövényekből" áll, úgymint lóhere, pongyolapitypang, ibolya, százszorszép, utifű (lándzsás és nagy), muharfélék, szarvaskerep ( Lotus corniculatus ), miegymás. Jó is lenne ez, semmi bajom vele. Télen és kora tavasszal viszont e növények közül sokan teljesen eltűnnek,  ugyanúgy...
Tovább olvasom »