Mesék a Hórák kertjében

"Ismert erdei körökben az az általános nézet" – akarom mondani, kerti körökben: hogy a bangitáknak nem nagyon vannak betegségei. Kártevők közül is csak a levéltetveket tudnám megemlíteni, azok se szeretik mindegyik fajt, a keményebb levelűeken még soha nem láttam őket lakmározni.  Kórokozók tekintetében sem nagyon kellett eddig semmire számítani náluk, viszont a Kertbarát Magazin idei nyár eleji számában megjelent egy cikk, amely némi aggodalomra adott okot. Főként, mert az az érzésem, hogy nálunk is járt már az ott említett NEM kedves "vendég".  Tavaly, 2024 nyarán ugyanis az egyik legszebb bangitánk, egy Viburnum sargentii 'Onondaga' nagyon hirtelen és furcsán elpusztult. Kiskorában szerettünk bele egy kertészetben, természetesen név nélkül árulták, mindössze annyit tudtam róla, hogy bangita. Évekig cserépben élt nálunk, de ott is szépen fejlődött, végül kiültettük a kertbe, és már éppen kezdett jól látható méretet ölteni, amikor megtörtént a baj.  Vibur...

––––– Számtalanszor írtam már ciklámenekről, nyomtatott és virtuális felületeken, beszéltem róluk előadáson, vittem jó hírüket szanaszét amerre csak lehetőségem adta hiszen a kedvenc virágaim közé tartoznak. Persze, hogy arra buzdítok mindenkit, szaporítsa és élvezze őket! Most ismét bemutatom azt a háromfélét, amelyeket én nyugodt lélekkel kiültetek a kertünkbe, mert ott jól érzik magukat, amint a mellékelt ábra mutatni fogja. Annyira, hogy immár önként és bérmentve szaporodnak.  Évszakonként megyek sorba, a virágzási idejük szerint. Akkurátus botanikai leírást nem fogok ide másolni róluk, inkább a saját szavaimmal igyekszem őket megismertetni a kedves Olvasóval. De azért bizonyos adatokhoz használom a birtokomban lévő nagyon becses könyveket, éspedig: – Christopher Grey-Wilson: Cyclamen, A guide for Gardeners, Horticulturists and Botanists,  B.T. Batsford Ltd., London, 2002 – William T. Stearn: Stearn's Dictionary of Plant Names for Gardeners,  Cassell Publishers Limite...

A virág kelyhében kis tündérek ülnek, akik eső ellen fehér lepelbe burkolóznak, mondják egyes népek. Az ókori görögök szerint pedig Anemos, a szél kora tavasszal előreküldi hírnökeit, akik az ő jöttét jelzik. De az is lehet, hogy az erdők alján barangoló, Adoniszt sirató Vénusz könnyei váltak a szellőrózsák apró virágaivá. A boglárkafélék családjába tartozó, körülbelül 120 évelő fajból álló nemzetség, tudományos nevén Anemone, az északi féltekén honos. Tagjainak közös vonása, hogy a talajban kúszó, megvastagodott gyöktörzsük van, ebből folyamatosan új hajtások nőnek, így vegetatív úton, viszonylag gyorsan nagy telepeket hoznak létre a számukra kedvező élőhelyeken. Ez legjobban az őszi szellőrózsánál tűnik szembe, mely 2-3 év "gondolkodás" után szilárd elhatározással az egész kertet birtokba kívánja venni. Hibrid vagy japán szellőrózsának is nevezik, pedig Kínából származik, csak éppen Japánban kezdték nemesíteni. Mára rengeteg fajtát hoztak létre, immár törpe növésűeket is, ...