Mesék a Hórák kertjében

Ezeken a sötét téli napokon lelkem karbantartásának egyik módja, hogy előszedek régi kertészeti újságokat. Igaz, végigolvastam őket annak idején szinte betűről betűre, de sajnos – vagy szerencsére – az agyam nem könyvtár sem nem számítógép. Ha átlapozom újra, mindig találok valamit, amire felütöm a fejem, nem emlékszem rá, pedig érdekes vagy esetleg még hasznos is.  2013 és 2015 között járattam az amerikai Fine Gardening újságot. Most ezeket túrtam elő, s miután kiköhögtem magamból a port, nini, mit találtam egyikben! Hogyasz'ondja: miért nincs illata a nemesített petúniáknak és sok más virágnak? (A cikk nagyon rövid, legfőképpen a magyarázat, és nem hivatkozik konkrétan semmilyen kutatásra vagy más médiumra, sőt még a szerzője sincs feltüntetve.) A bevezető elmondja, hogy a petúnia virág eredetileg illatos, de a nemesítések során ez az illat elveszett, ma már csak nagyon kevés fajtára jellemző, s ez így van sok más intenzíven nemesített, a virágáért tartott növénynél is. Vajon mié...

Néhány tündöklő nap után ma ismét hideg szürke függönyt eresztettek a hegyekre. Viszont kihasználtuk az elmúlt napok szépségét, sétáltunk a nagy réten a határban, és ketészkedtünk.  Tegnap komposztot tettünk ki néhány ágyásra a "patakosnál". Még az ősz folyamán hozattunk négy köbméter "gyári" komposztot, ebből sokmindenre futja majd – remélhetőleg. A Saxifraga stolonifera jól szokott telelni a fekete takaró alatt, jobban, mint anélkül, és tavasszal nagy lendülettel bújik ki alóla. Majd gyorsan betakarja a neki szánt felületeket a nagyobb növények között, mint az árnyliliomok, hunyorok, kisebb cserjék és sások. Legelsőként, 2019-ben a "patakos" kertrészt alakítottuk ki, ez a kertünk legárnyékosabb része. Azóta némely növények elfogytak, mások szépen elszaporodtak, mindenképpen nagyon dús "televény" alakult ki, ahogy a férjem szokta mondani. Olyannyira, hogy az újabban beszerzett páfrányoknak és egyéb árnyéki növényeknek már új ágyásokat alakítunk,...

Mivel idén az influenza éppen a téli ünnepek alkalmából látogatott meg minket, karácsony este itthon maradtunk kettesben. Idén nem készítettem karácsonyfát sem, volt néhány finomság vacsorára, és ennyi. Persze ajándék nélkül nem tökéletes a karácsony, ezért ma este eléggé belehúztam. Rendeltem "pár" növényt egy hollandiai kertészetből. Esveldéknél annak idején (2016?) jártunk is. A webáruházuk pedig annyira gazdag, hogy már szinte hihetetlen. Ez volt hát nekem a mennybőlazangyal, a karácsony esti örömködés, azzal a kis szépséghibával, hogy jó sok pénzembe kerül (majd, ugyanis egyelőre leadtam a rendelést, de még nem kellett kifizetni). A következőket sikerült ősszerakni: – 4 féle Epimedium (de nem ám egyesével, hanem 3 illetve ötösével). Ebből 3 fajta, egy pedig az Epimedium brachyrrhizum nevű faj; – kétféle Daphne, a régóta vágyott transatlantica 'Blafra' (= Eternal Fragrance) és egy odora 'Aureomarginata', amelynek nevéhez hűen a levelei arany (khm, világoss...

Katalin-nap környékén havazott, és ha nem is "kopogott" annyira, mégiscsak télies volt az idő. Most pedig minden népi szólásnak fittyet hányva, tegnap éjszaka jó nagy hó esett. Nappal olvadt kissé. De mintha most estefelé újra meg-megrázogatnák a dunyhákat odafönn.